Az informatika, a számítástechnika talán a legkomolyabb iparág. Az általa biztosított architektúra és szoftveres háttér biztosítja azt a kényelmet és hatékonyságot, amelyre jelenleg civilizációnk támaszkodik, és ez a függés egyre nő. Ez tehát komoly dolog – de mégis, érdemes néha olyan tényekkel szembesülnünk, amely az informatikát játékosabb, emberközelibb, meghökkentőbb oldaláról mutatja be. Az alábbiakban ilyen tényeket ismertetünk.
Tonnányi komputer
A világ első programozható, elektronikus számítógépe, az amerikai ENIAC több mint 27 tonnát nyomott, és 1800 négyzetméter volt a területe. Az 1945. december 10-én munkába állított komputer költsége mai áron több mint 7 000 000 dollárra rúgott, és 2400 ember munkáját váltotta ki.
Íme a faegér!
Bár ma már az érintőképernyők miatt használata visszaszorulóban van, az egér még mindig közkedvelt eszköz. Érdekes tény, hogy a világ első számítástechnikai egerét az amerikai Douglas Carl Engelbart készítette el 1964-ben. A fából készült szerkezetet a rágcsálóról nevezték el, hiszen a faegér hátsó részéhez egy zsinór kapcsolódott, és így hasonlított az állatra. 1968. december 8-án – egyébként a világ szintén első ilyen témájú rendezvényén – demózta Engelbart az újonnan kitalált, és azóta is velünk lévő kiegészítőt.
Vírusok mindenhol
Bár 2020 leginkább a biológiai vírusokról szólt, a számítástechnikai vírusok sem szűntek meg egycsapásra, sőt: ma is minden nap 560 000 különféle új, rosszindulatú szoftvert – kémprogramot, vírust, trójai falovat – fedeznek fel az ezzel foglalkozó szakemberek és programok. Összességében 1 milliárdnyi ilyen szoftver létezik, és ennek, valamint a nem megfelelő védelemnek köszönhetően átlagban minden percben négy vállalat esik áldozatul a zsarolóvírusok támadásának.
Az egy gigabájtos hűtő
Az IBM gyártotta a világ első, egy gigabájt kapacitású merevlemezét. Az 1980 júniusában bemutatott háttértár, az IBM 3380 nagyjából akkora volt, mint egy hűtőszekrény, 455 kilogrammot nyomott, és mai árakon mintegy 254 000 dollárt kellett érte kifizetni.
Bemutatjuk a bannert
A világ első, speciálisan online hirdetése az amerikai Wired magazin webfelületén jelent meg 1994-ben. A megrendelő az AT&T távközlési óriásvállalat volt, és a felhasználók lelkesen kattintottak a bannernek elnevezett reklámfelületre. A banner egyébként a cégnek a „You Will” elnevezésű kampányának lett a része, amely az internettel összekötött jövőről szólt.
Nők a programozás történetében
Habár az informatika története – leginkább a társadalmi rendszer működése miatt – főképp férfiak neveivel van kikövezve, a nők is hozzátették a maguk építőkockáit. Így van ez a programnyelvek esetében is, amelyek közül nem egyet nők hoztak létre. Ezekre néhány példa:
Kathleen Booth nevéhez fűződik az első assembly, vagyis gépi kódhoz közel álló, általános célú programozási nyelv, az ARC Assembly megalkotása 1950-ben.
A szovjetunióbeli, ukrán Katyerina Juscsenko hozta létre az első magas szintű programozási nyelvet, az Address-t 1955-ben.
A sokáig népszerű COBOL 1959-es egyik megalkotója Grace Hopper volt. A COBOL-t az üzleti életben, pénzügyi területen használták vállalatok és kormányok is.
Rendkívül fontos jelentőségű volt a Barbara Liskov által kifejlesztett CLU nyelv, amely a világhírű MIT-n született meg 1974-75-ben. A CLU – amely a cluster szó rövidítése – már számos olyan jellemzővel bírt, amely később fontosnak bizonyult a ma is használatos objektumorientált programozás létrejöttében. Ez tette lehetővé a következő nyelvet:
A XEROX-nál dolgozó Adele Goldberg és Diana Merry érdeme volt 1980-ban az első objektumorientált programozási nyelv, a Smalltalk megalkotása.
A TIME magazin szokásos év végi címlapján az Év embere kitüntető címet…
…a személyi számítógép kapta. A magazin úgy találta, hogy az emberiség történelmére 1982-ben a legnagyobb hatást nem egy élő szereplő – politikus, feltaláló vagy művész – hanem egy élettelen, a mindennapjainkban egyre nagyobb szerepet betöltő tárgy tette, amely mindent megváltoztat.