Virtualizáció előnyei: jobb, mint a valódi

A hálózatok térnyerése nem ideiglenes fejlemény az informatika történetében. Ennek kapcsán tulajdonképpen három, időben egymás után következő hullámról beszélhetünk. Az elsőben kialakult az a protokoll, amellyel lehetővé vált több hardvert is egymással kompatibilissé tenni és adatcsomagokban kommunikációt folytatni ezek között. (Klasszikusan az internet alapját jelentő TCP/IP-t is ide soroljuk.)

A hálózat történelmének második hullámához a vezeték nélküli kapcsolat elterjedését, a wifi és a mobiltechnológiák (jelenleg 5G) térnyerését kapcsoljuk.

A harmadik hullámot a virtualizáció jelenti. Itt már a hardverkapacitásra épített hálózati infrastruktúra helyét a szoftver alapú működés veszi át. Ez az átmenet egyértelműen a virtualizációnak köszönhető, amelyben a fizikai hálózat helyét az ugyanazt a szerepet betöltő szoftver tölti be.

Mi a virtualizáció?

Ahogy a fogalom nevében is szerepel (lásd például a virtuális valóság kifejezésben!), egy valódi számítógépes környezetet, hálózatot hozhatunk létre csupán szoftveres környezetben. Az így létrehozott virtuális gép pont úgy viselkedik, mint egy „igazi” számítógép: operációs program fut rajta, és rengeteg alkalmazást tudunk rajta használni. A virtualizáció után már nem függünk a hardver adottságaitól, magyarán a teljesítmény nincs annyira kitéve a fizikai adottságoknak (például a számítógépben lévő tárhelynek, feldolgozási sebességnél pedig a mikroprocesszoroknak).

A virtualizáció előnyei: gyerünk a felhőbe!

A virtualizáció és a felhőtechnológia, az erre épülő alkalmazások, vállalkozások kéz a kézben járnak. Már 2019-ben a felhőben igénybe vett szolgáltatások háromnegyedét ugyanis a virtualizációval kapcsolatos feladatok teszik ki. Az adatok alapján az is kirajzolódik, hogy ugyanebben az évben már minden fizikai szerver körülbelül tíz virtuális szervert futtatott.

Megjelennek a hipervizorok

A virtualizáció elengedhetetlen kelléke a hipervizor. Ez egy olyan szoftverréteget jelent, amely lehetővé teszi operációs rendszerek egymás melletti futtatását, és ugyanannak a fizikai erőforrásnak az egyidejű használatát. A hipervizor gondoskodik arról, hogy minden virtuális géphez a megfelelő számítási teljesítmény, memória, tárhely legyen hozzárendelve. Ennek következtében az egyes virtuális gépek egymástól függetlenül működhetnek.

Rugalmasság

Egy virtuális gép jól skálázható. Sokkal könnyebben lehet például bővíteni, mert tegyük fel, hogy több újonnan belépő munkatárs fájljait kell tárolnia vagy adatait kezelnie. Egy fizikai gép upgradelése rengeteg munkafázisból áll, és a költségei sem elhanyagolhatók: ki kell választani a rendszerrel kompatibilis eszközöket, végre kell hajtani a bővítést (beszerelést), meg kell oldani az átállással kapcsolatos várható nehézségeket, például a kimaradásokat. A virtuális gépnél a szoftverek beállításával lehet ugyanezt elérni, amely lényegesebben egyszerűbb művelet.

Multifunkcionalitás

Ahogy már e cikkben, adatokra hivatkozva elmondtuk, egy-egy fizikai gépen többféle virtuális gépet is igénybe vehetünk. Lehetséges, hogy az egyiken a Microsoft Windows rendszere fut, a másikon a Linux. Ez egy szoftverfejlesztéssel foglalkozó cégnél nagy előny, hiszen nem kell saját magának létrehoznia hardverszinten ezeket a rendszereket – és ebből a tényből fakad a virtualizáció egy nagyon fontos jellemzője.

Költségmegtakarítás

A vállalatok számára az emberi költségeken túl az egyik legnagyobb kiadást az eszközök beszerzése jelenti. Egy jól működő, fizikai számítógépekből álló hálózatot felépíteni a kisebb cégek számára szinte megfizethetetlen beruházásnak számít.

A virtualizáció érthető módon ezt csökkenti elviselhetőbb szintre, hiszen a hardverek kihagyásával ugyanazt érhetik el szoftveres környezetben. A költségcsökkentések sorában a következő tényező az automatizálás: az időt rabló adminisztratív feladatok a kiszolgálók virtualizálásával megszűnnek. Utoljára érdemes megfontolni az egyre hangosabb klímavédelmi megfontolásokat. A fizikai gépek gyakorlatával szemben a virtualizáció kisebb működési költséget és ökológiai lábnyomot eredményez (hiszen kisebb adatközpontra, és ezzel összefüggésben alacsonyabb hűtési költségekre van szükség).

A migráció kérdése

A virtualizáció előnyeinek tárgyalásánál ezt a szempontot sem érdemes kihagyni. A virtuális gépeket, rendszert ugyanis könnyedén átmozgathatjuk a virtuális környezetekben, és akár az egyik fizikai szerverről a másikra költöztethetjük, méghozzá minimális ráfordítással.

A tesztelés segítsége

A virtualizáció előnyei között megemlítjük a tesztelést is. Sok cég ugyanis – akár többféle szoftverkörnyezetben – nagyon fontos tesztelési fázist alkalmaz, hogy programját a piacra dobás előtt a lehető legtökéletesebbre csiszolja. Ha nincs a virtualizáció, akkor kénytelen a saját számítógépeit „nyüstölni”, amely magában hordozza azok meghibásodását, elégtelen működését is. A virtuális gépeken tulajdonképpen egyáltalán nem kell számolni ilyen veszéllyel.

Biztonság

A felhőben lévő virtuális szerverekhez a rosszindulatú támadóknak sokkal nehezebb hozzáférniük. Ezen kívül egy cég a saját adatait azért tudhatja nagyobb biztonságban, mert a virtualizáció a folyamatos rendelkezésre állás ígéretét nyújtja. Egy vállalaton belüli gépparknál bárkor előfordulhat váratlan meghibásodás, és ilyenkor a kritikus adatok, alkalmazások védelme, valamint az üzleti folytonosság biztosítása kulcskérdés. A virtuális gépeken ez a probléma kielégítően megoldott az egymás mellett futó, az egymástól független alkalmazások miatt.

Jobb erőforrás-megoszlás

A virtualizációnak köszönhetően a rendszergazdák sokkal pontosabban képesek a meglévő kapacitások felhasználására. Ezzel végre kikerülhető az a probléma, hogy bizonyos alkalmazásoknak külön erőforrást kell biztosítani, amely virtualizáció nélkül nem ennyire sima művelet. A munkafolyamatok kiegyenlítését a virtualizáció megkönnyíti, mert akár menet közben is könnyű az erőforrások átcsoportosítása, a fizikai kiszolgálóegységnek emiatt sohasem kell leállnia.

Hatékonyság

A virtualizáció, ahogy láthattuk, kisebb fizikai rendszer karbantartását igényli. A különböző telepítéseknél, programfrissítéseknél központilag kivitelezhető tennivalókról van szó, ezért az ezzel foglalkozó munkatársaknak is több idejük marad egyéb tevékenységekre. Mindez együtt a hatékonyság növeléséhez vezet.

Katasztrófa-helyreállítás

Az IT egyik legfontosabb feladata a kritikus események kezelése. Egy rendszer-összeomlás anyagi vesztesége néha felmérhetetlen terheket ró a vállalatra. A virtualizációs technológia viszont lehetővé teszi a gépen lévő virtuális „lenyomat” azonnali újraképezését egy másik szerveren, ha géphiba történik. Mivel a virtuális gépek függetlenek a hardvertől, nincs szükség ugyanazokra a fizikai kiszolgálókra sem. Katasztrófa esetén tehát az ezzel foglalkozó csapat akár már néhány perc múlva ismét elérhetővé tehet például egy webhelyet az egyszerű és költséghatékony biztonsági mentési és katasztrófa-elhárítási megoldások segítségével.