A felhő szolgáltatások manapság az egyik legdinamikusabban fejlődő ágazatnak számítanak. A Cloud Computing univerzális alkalmazhatósága révén kihat a levelezéseinkre, az adataink, dokumentumaink tárolására az életünk minden területén, a szakmai és privát szférában egyaránt jelen van. Annak ellenére, hogy évről évre nagyobb népszerűségnek örvend, mégis számos tévhit él a felhő szolgáltatások működésével kapcsolatban. Döntsük le ezeket a hamis képzeteket!
Felhő szolgáltatás
Mielőtt az álhírek, téves információk ellen irányuló felszámoló hadjáratot megkezdenénk, nem árt tisztába tenni a felhő szolgáltatás fogalmát és rámutatni arra, hogy miben rejlik töretlen népszerűségének titka.
A felhő lényege, hogy a szerverek és gépek összekapcsolódásával olyan zárt hálózat jön létre, amely alkalmas az adattárolásra, és internetkapcsolaton keresztül érhető el. A szolgáltatások széles skálán mozoghatnak, az egyszerű felhő alapú tárolástól a felhő infrastruktúra platformokig.
Leegyszerűsítve, olyan tevékenységek sorolhatók ide, amiket nem a saját számítógépünkön végzünk, például, ha a fényképeinket valamilyen internet alapú szolgáltatás segítségével tároljuk, vagy éppen egy táblázatot a Google-ben hozunk létre, nem pedig a laptopon, de gondolhatunk a Netflixre, a Spotify-ra és a Youtube-ra is, ezek szintúgy felhő alapon üzemelnek.
A felhők lehetnek nyilvánosak, privátak és hibridek. Nyilvános abban az esetben, ha a felhő egy külső szereplő tulajdonában van és ő felel az üzemeltetésért is, ilyen például a Microsoft Azure. A privát felhőket jellemzően csak egyetlen szervezet használja, ezekben olyan biztonsági megoldások vannak, amelyek minimalizálják a különféle támadásokat, károkat. A hibrid megoldások a nyilvános és a privát felhő előnyeit egyesítik, segítségükkel pedig jelentős összegek takaríthatók meg.
Tévhitek
1. Múló hóbort
Sokan azt gondolják, a felhő csupán egy divat és fényes csillaga hamarosan leáldozik, a tény azonban, hogy az életünk szerves részévé vált, amit a statisztikák is igazolnak. 2020-ban a piac mérete 371,4 milliárd dollár volt és éves szinten 17,5%-os növekedési ütemet produkált (MarketsandMarkets). A világ legnagyobb Cloud Computing vállalata az Amazon Web Services (AWS), ami a piac 31%-át tudhatja magáénak, őt követi a Microsoft Azure 20%-kal és a Google Cloud 7%-kal. A Goodfirms kutatása szerint a leggyakrabban használt felhő szolgáltatás a világon a Google Drive (94%), amit a Dropbox (66%) és lemaradva a OneDrive (39%) és az iCloud (39%) követ.
A Cyber Security Ventures becslése alapján 2025-re a felhőben tárolt adatmennyiség elérheti a 100 zettabájtot, ami egyenlő 100 milliárd terrabájttal. A tendencia tehát igen erős és jelentős, ennek ellenére a felhőkkel kapcsolatban több tévhit is kering, nézzük ezeket!
2. Költséges
A felhő ellen kampányolók jellemzően a jelentős anyagi terheket szokták kidomborítani, azt, hogy drága a helyi adattároláshoz képest. Tény, hogy a felhő szolgáltatás bizonyos mérték és komplexitás felett nem ingyenes, hanem fizetni kell érte, olykor nem is olyan keveset. A kulcs azonban abban rejlik, és úgy tud mégis gazdaságosabb lenni a hagyományos megoldásoknál, hogy csak azért kell fizetni, amit valójában használunk is. Van 2 hónap amikor nagyobb kapacitásra van szükség? Nem kell mindent átállítani, bővíteni és feleslegesen fizetni a maradék 10 hónapban, elegendő növelni a kapacitást csupán az adott időszakra.
3. Nem folyamatos
Sokan azt gondolják, hogy a felhő megbízhatatlan, a kimaradásoknak köszönhetően pedig jelentős kiesések halmozhatók fel. A valóság azonban ennek szöges ellentéte. Vegyük példának okáért a Microsoftot, ami 99,99%-os rendelkezésre állást garantál. Ha osztunk szorzunk, láthatjuk, hogy mindez éves szinten összesen nagyjából 1 órányi kiesést jelent, ami elhanyagolható mértékű.
4. Megfoghatatlan
A felhő szó kettős jelentése miatt élhet az emberekben az a képzet, hogy ez egy nem kézzel fogható dolog, aminek még a létezése is bizonytalan. A romantikus elképzeléssel szemben a valóság az, hogy a felhő szolgáltatások alapját ugyanúgy fizikai „vasak” képezik, a szerverek, amiket hatalmas szerverfarmokon tárolnak.
Ezeket a területeket igen komoly erőkkel őrzik és védik, hogy még véletlenül se férhessenek hozzá illetéktelenek az adatokhoz. Szigorú feltételekhez kötött a belépési engedély, nem beszélve arról, hogy beléptetőrendszerek, azonosító rendszerek, szerverkamerák gondoskodnak a fizikai biztonságról.
5. Nem biztonságos
A felhő biztonságáról azonban nemcsak a fizikai valóban, de az online térben is gondoskodni kell. A legtöbben, akik tartanak a Cloud Computingtól arra, hivatkoznak, hogy a kiberbűnözés könnyű céltáblái ezek. A felhő infrastruktúrák megtervezése során azonban erre a tényezőre kiemelt figyelmet fordítanak, és a biztonsági megoldások időről időre még profibbak és megbízhatóbbak lesznek.
6. Korlátoz
Mivel az adatok nem helyben tárolódnak, sok cégvezető úgy gondolja, hogy a felhő miatt az irányítás kicsúszhat a kezükből, mivel előfordulhat, hogy nem férhetnek hozzá az adatokhoz. A valóság ezzel szemben, hogy a felhő bárhonnan és bármikor elérhető azok számára, akik a megfelelő jogosultságokkal bírnak.
A felhő alapú szolgáltatások egyre nagyobb teret nyernek az élet minden területén. Jelentőségük nem elhanyagolható, sőt, azt lehet mondani, hogy aki nem halad a korral, aki nem lép az innováció útjára, melynek a felhő is a részét képezi, az pillanatok alatt a sor végén találhatja magát a lemaradók társaságában. A felhő egy lehetőség, egy eszköz, amivel fejleszthetsz a vállalatodon. Ha megtalálja a helyét és szerepét és integrálja a folyamatokba, akkor nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a cég hatékonyabb és profitábilisabb legyen.
Cikkeink a felhő szolgáltatásról:
Magyar felhő szolgáltatás
Felhő szolgáltatás előnyei
Felhő szolgáltatás cégeknek: a kihagyhatatlan technológia
Privát felhő, saját célokra
Felhő-munkás kerestetik: hogyan költözzünk felhőbe, ha nincs hozzá szakember?
Hibrid felhő: egy kis ez, egy kis az